“Nyelvében él a nemzet.” - mondta egykoron, de ki is? Ez az ami, nem teljesen biztos, de a legvalószínűbb, hogy Széchenyitől, Kölcseytől, vagy Egressy Gábortól származik az idézet. Ami viszont biztos, hogy a nyelv, első számú kifejezőeszközként, meghatározója az adott nemzetnek és népcsoportnak, amellyel állandó kölcsönhatásban változik.

Ezt az izgalmas kölcsönhatást nemzet és nyelv között, mi máson lehetne szebben tetten érni, mint azon, hogyan fejezik ki egyes nyelveken az emberi létünket egyik legalapvetőbb módon meghatározó tevékenységet, a szexualitást. 

A németek, egyebek mellett, ezt is szavakba tudják foglalni a rájuk jellemzőnek gondolt hatékonysággal és érzelemmentes precizitással. Ékes példája ennek a “Verkehr haben”, azaz valakivel “forgalom van”, vagy “forgalmam van” kifejezés. A “Verkehr” már a rövidített verzió, eredetiben ez úgy hangzik, hogy “Geschlechtsverkehr” - csodálatos az a lágyság amit az “sch” és “chtsv”, kölcsönöz a kifejezésnek, ami szó szerinti fordításban annyit tesz, hogy “Nemi forgalom”. Arrafelé a madarakat (németül “Vogel”) is sokat tanulmányozhatták feltehetően, amiből születhetett az a kedvesebb kifejezés, hogy “vögeln”, amit ma már messze nem csupán a madarak szaporodására használnak.

A műfaj királyai nem meglepő módon a franciák. A szexelésre használt egyik, franciásan könnyed, érzelmes és mégis sokatmondó, kifejezésük a “s’envoyer en l’air” - “magunkat/egymást az égbe feldobni”. Egy másik mód a tevékenység kifejezésére pedig a “faire un partie des jambes en l’air” - szó szerinti fordításban “egy lábak a levegőbe ülést tartsunk”. A felfokozott vágyakkal rendelkező hölgyeket pedig olyan csodálatosan is tudják jellemezni, hogy “avoir la moule qui baille” - “kinyíló kagylója van”.

Amíg a franciák az égbe dobják egymást az olaszok nemes egyszerűséggel csak felsepernek. A “scopare” szó annyit jelent “seperni”, de ha rákeres az ember elsősorban nem ilyen jellegű jelentéssel fog találkozni. Emellett amikor a szerelem testi jelleget ölt azt a “chiavare” kifejezéssel is jelölik, ami annyit tesz “kulcsot használni” -  nem (csak) az illető szívéhez.

A spanyol kultúrának (is) fontos része a gasztronómia, mely ugyancsak alkalmas ezen tevékenység leírására. Ennek, formája miatt, kitűnő alanya az egyre elterjedtebb édességük a Churros. A “mojar el churro” annyit jelent “belemártani a sütit”, melyet többek között a kávéba, vagy a forrócsokiba is lehet. Spanyolországban az éghajlati körülmények lehetővé teszik, hogy sokat legyenek az emberek a szabadban, ezért is lehetséges valakit “bevinni a kertbe” - “ilevarse a alguien al huerto”.

A gasztronómiai hasonlat a kínai/taiwani szlengben is megjelent, csak ott nem a Churros a vágyak netovábbja, hanem mi más, mint a pirított rizs. A “chǎofàn” ugyan szó szerint ezt jelenti, de a szexelés leírására is használatos. A “gāocháo” pedig annyit tesz, hogy “dagály”, ami egy bizonyos pont elérésére utal.

Az angolban egy egyre elterjedtebb általános kifejezés a “Netflix and chill” - ez a “gyere át és megmutatom a bélyeggyűjteményem” mai változata. Ugyanakkor az angolszász világban az univerzális megfogalmazások mellett léteznek adott nemzetekre jellemző szófordulatok is. Egy brit kifejezés a szexre a “bump uglies” - “csúnyák ütköztetése”, ami nem nagyon szorul magyarázatra. Az amerikaiak eggyel magasztosabbak, grandiózusabbak és lévén, hogy elég sok zászlóval találkozik az ember, hódol a “ride the flagpole”, vagyis “zászlórúd meglovaglása” kifejezés. Az ausztráloknál a “rooting” jelent szexelést, amit viszont a briteknél, vagy Amerikában leginkább egy sportcsapatnak való drukkolásra használnak. Vigyázni kell, hol mit használ az ember.

És akkor mit szóljunk mi magyarok? 

A magyar nyelv ezen a téren is rendkívül gazdag és fantáziadús. Léteznek a hivatalosabb jellegű megfogalmazások, mint a  “közösülés”, vagy “aktus”. Van rengeteg trágár kifejezés, b-vel és mindenféle egyéb betűvel kezdve. Szerencsére költőibb kifejezéseink is vannak, mint a “légyott” (nehogy lemaradj!), “együttlét”, vagy a “magáéve tesz”. És vannak humoros/aranyos megfogalmazások: “hancúrozás”, “huncutkodás”, “kettyentés”, vagy a “beküldi a macit a málnásba”, amely a szerkesztők dicséretére ebbe a diák szinonima szótárba is bekerült, többek között a döccint kifejezés mellett. 

És hálistennek a nyelvújítás nem pihen meg egy pillanatra sem, és születnek továbbra is olyan találó (vagy mégsem?) kifejezések, mint a “kekszelés”, “izélés”, vagy a “szabadban hallgatni, ahogy nő a fű”.