Operation Matterhorn: elsőre gondolhatnánk, hogy a Svájcban található festői Matterhorn hegységről - mely nem mellesleg a kontinens legnagyobbjai között van - elnevezett akció egy háború nevezetes hadműveletét, esetleg hősies mentőakcióját takarja. Ez valamennyire így is van, hiszen 1944-ben az amerikaiak ilyen nevű akció keretében bombáztak Japán pozíciókat Kínában és Indiában.
A Matterhorn, Svájc
De a hírekbe nem ezért került be újra a Matterhorn művelet. A brit kormány így nevezi akcióját, mely keretében 150 000 pórul járt brit turistát juttat haza, akik a Thomas Cook utazási iroda csődje miatt rekedtek külföldön. A művelet költségeit 100 millió fontra becsülik.
A helyileg illetékes svájci turisztikai iroda kérdőre is vonta a briteket, hogy miért is kell egy kedvelt turisztikai célpontról elnevezni a háború utáni Nagy-Britannia legnagyobb szabású mentőakcióját. Megjegyezték azt is, hogy a “Matterhorn” védett márka, de a britek szívét ez sem melengette meg túlzottan, nem kommentálták a kérdést.
A Thomas Cook, Európa legrégibb és legnagyobb, tőzsdén jegyzett, utazási társasága (volt), kevés ponton hozható Svájccal egyértelmű összefüggésbe. Az egyik ilyen, hogy vezetője 5 éve a svájci Peter Fankhauser, aki ez idő alatt kb. 8,3 millió fontnyi juttatást kapott, melynek majdnem fele bónusz volt. A teljes menedzsmentet együttesen ebben az időszakban, mely a társaság csődjét eredményezte, több, mint 20 millió fonttal honorálták.
A Thomas Cook egy repülőgépe
Nyilván összetett, hogy mi okozza egy ekkora társaság csődjét, és annak vezetője egyszemélyben mekkora felelősséggel bír. Ugyanakkor néhány alapvető, és innen megmagyarázhatatlan kérdés felmerül:
A turizmus világszerte gyorsan növekvő ágazat. Amikor azok a beszédtémák, hogy a túlzott turizmus tönkreteszi a kiemelt célpontokat, és a repülőutak növekvő száma egyre jobban terheli a környezetet, akkor hogyan tud egy sok százezer turistát megmozgató, világhíres brand csődbe menni. Persze, az egyértelmű válasz, hogy a klasszikus turista szervező iparágnak leáldozóban van és a Thomas Cook történelmileg erre fókuszált. Ez egy új fejlemény? A booking.com-ot 1996-ban alapították, az airbnb-t 2008-ban. Nem lehetett volna a társaságot az iparág olyan szegmenseire fókuszálni, ahol visszafordíthatatlan növekedés van, mint ahogy azt a saját hotelek terén próbálták is?
Fankhauser számlájára írják, hogy a érkezése utáni első években profitábilissá tette a céget, olyannyira, hogy 2016-ban és 2017-ben osztalékot is fizetett nyereségéből a befektetők számára. Nem lett volna célszerű a forrásokat inkább tartalékolni, ha a társaság pénzügyi helyzete az előző években nem volt túl stabil?
A társaság a 2018-as rosszul sikerült év miatt került idén ekkora bajba. A tavalyi év rossz eredményének fő okai között említik a rekordmeleg nyarat, melynek okán a britek inkább otthon nyaraltak, és a Brexit miatt a font árfolyamának instabilitását. A Brexit népszavazás 2016-ban volt, és azóta elég nagy a bizonytalanság a témában. Az időjárási szélsőségeken pedig túlzottan egy ideje már azért nem lepődünk meg. Nem lehetett volna ezekhez a kockázatokhoz jobban alkalmazkodni?
Peter Fankhauser, CEO, Thomas Cook, 2015-2019
A teljes történethez az is hozzátartozik, hogy a lejtőn lefelé a cég, már a jelenlegi vezetés ideje előtt tett egy nagy lépést, amikor 2007-ben legnagyobb helyi riválisával, a Mytravel Group-pal, egy nem túl jól sikerült tranzakció keretében egyesült, átvéve annak adósságait.
Mindenesetre, hogy a britek Fankhauser miatt adták-e a Matterhorn nevet az akciónak, vagy sem, már valószínűleg nem tudjuk meg.
Hab még a kapitalista tortán, hogy több befektető cég, akik a tőzsdén a Thomas Cook árfolyamának esésére fogadtak, becslések szerint 200 millió font felett kerestek az ügyleten.
(via Guardian, The Sun, Handelszeitung)